Az újjáépítésben résztvevő szervezetek

Európa cégcsoport

Az Európa Csoport 4 fő tagból áll: az Európa hajó, a Panoráma Deck Hajózási Társaság, az Európai Rendezvény Iroda, és a Vénhajó étterem. Fő tevékenysége a folyami hajózás,vendéglátás és rendezvény-szervezés. Tulajdonosai alapították a Zoltán Gőzős Közhasznú Alapítványt, melynek célja a műemlék hajók kulturális értékeinek felkutatása, és megőrzése (munkájukat 2005-ben Podmaniczky-díjjal jutalmazták), továbbá – más szervezetekkel együtt – alapítói a Személyhajósok Szövetségének is.

Hivatkozás: www.europagroup.hu

Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány

A Zoltán Alapítványt 2004 tavaszán az Európa cégcsoport tulajdonosai és Neszmély Község Önkormányzata közösen hozták létre. A közhasznú alapítvány célja a magyar folyami- és tengerhajózás emlékeinek, kulturális értékeinek felkutatása, megőrzése és a köz részére történő bemutatása. 2005-ben Zoltán Alapítvány tevékenysége elismeréséül, elnyerte a Podmaniczky Díjat.

Az Alapítvány jelenleg nyolc muzeális értékű veterán hajót kezel, melyek közül öt a Neszmélyen kialakított Hajóskanzenben tekinthető meg, kettő az év nagy részében Budapest állomásozik, illetve 2006. július 1-jétől a Közlekedési Múzeummal kötött szerződés alapján, a Zoltán Alapítvány gondoskodik a KOSSUTH múzeumhajó szakszerű üzemeltetéséről is.

A Zoltán Alapítvány kezdettől fogva szorosan együttműködik azokkal a magyarországi civil társadalmi szervezetekkel, amelyek nem csak fontosnak érzik a hajózás ügyét és a régi hajók - mint felbecsülhetetlen értékű ipartörténeti emlékek - megmentését, hanem tenni is hajlandóak érte. (TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület, Magyar Hajózási Országos Szövetség - MAHOSZ -, Magyar Hajózásért Egyesület, Magyar Tengerészek Egyesülete, Magyar Duna - tengerhajózásért Alapítvány). Jó kapcsolatot sikerült kialakítani a zebegényi Hajózástörténeti Múzeummal, és a Közlekedési Múzeummal is.

A Zoltán Alapítvány azt szeretné elérni, hogy hajóinak olyan szerepet találjon, hogy a köz szolgálata mellett el is tudják tartani magukat, tehát hosszú távon megtermeljék a fenntartási költségeiket. 2008. február 18-án az alapítók módosították az Alapítói Okiratot, amelyben az alapítvány eddigi rövidített nevét "Zoltán Gőzös" Közhasznú Alapítványra bővítették, és az alapítvány célkitűzései közé felvették a hajós képzést, oktatást és vizsgáztatást.

Hivatkozás: www.zoltanalapitvany.hu

Cs. és Kir. Dunaflottilla Hagyományőrző Egyesület

A Cs. és Kir. Dunaflottilla Hagyományőrző Egyesület (valamint a nagyjából azonos személyi összetételű jogelődei, a Lajta Bizottság 1993-tól és a Lajta Monitor Hajózási Alapítvány 1995-től) tagjai a hajóval összefüggésben az alábbi feladatokat végezték:

• A LAJTA monitor hajótestének felfedezése 1981-ben
• védetté nyilváníttatása 1992.nov.11-én,
• a svájci tulajdonból való visszaszerzése, és a HIM-nek adományoztatása 1993. okt. 6-án,
• a munkagépek lebontatása 1994. február-márciusban,
• az Óbudán történt első állagmegóvása 1994. áprilisban,
• a 125 éves születésnapi ünnepségsorozat kitalálása, megszervezése 1994. májusban,
• az 1919-es monitor lázadás két hősi halottjáról való, évenkénti megemlékezés gyakorlatának bevezetése 1995. júniusában,
• a november 6-i óbudai és erdőbényei ünnepségek hagyományának megteremtése, mindkét helyen emléktáblák készíttetése 1998. novemberében,
• 1988-tól napjainkig számtalan bel- és külföldi Tv- és rádióriport készíttetését, egy 400 oldalas, a Lajtáról és a Magyar Királyság, majd a Monarchia hadihajózásáról szóló tanulmány megírása

Pénz, pénzügyi szakértelem és kapcsolatrendszer nélkül, a letisztított LAJTA testét pedig a HFF hadikikötőjében biztonságban tudva, tevékenységük 2002-től „csak” hagyományőrzésre, a LAJTA technikai történetének és a Dunaflottilla eseményeinek kutatására „korlátozódott”.

A Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány fellépésével a Lajta addig csak remélt és vágyott rekonstrukciója azonban realitássá vált. Az Alapítvány és a HIM felkérésére, az Egyesület újra munkához látott, felhasználva a látszólagos tétlenség idején összegyűlt hatalmas anyagot, hadtörténeti és technika-történeti szempontból már a kezdetektől irányítja és felügyeli a rekonstrukciót. Az Egyesület minden hajózással és hajózástörténettel foglalkozó szervezettel szorosan együtt működik, a kutatás, a hagyományőrzés, az emlékmű és sírgondozás és a Lajta rekonstrukció terén. Tagjai többségükben a más ilyen profilú szervezeteknek is a tagjai.

Hivatkozás: http://magazin.navigare.hu/flottilla/index.shtml

TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület

A TIT Hajózástörténeti és Hajómodellező Klub 1979-ban alakult, 1981-ben belépett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatba, 2010-ben pedig közös egyesületet hozott létre a Császári és Királyi Haditengerészet Egyesülettel. Tevékenységük egyrészt a hazai és a nemzetközi kereskedelmi- és hadihajózással kapcsolatos ismeretek gyűjtése és magas szintű átadása, ismeretterjesztő tevékenység folytatása; másrészt a kapcsolódó hazai modellező tevékenység támogatása, a hajómodellezés iránt érdeklődők ismereteinek, gyakorlati készségének fejlesztése, előadássorozatok, tudományos és hobby kiállítások, gyűjtő utak, börzék szaktanácsadások, családi és szabadidős programok tartása és kiadványok megjelentetése. A negyedéves „Hírlevél” és a „Hajózástörténeti közlemények” mellett a tagok önálló kiadványai mára több százra tehetők.

A tagjok hazai és nemzetközi szakkonferenciák rendszeres előadói. Hajózástörténeti előadásainkat 2002–2004 között a Kossuth Rádió is közvetítette, egy alkalommal a HM vezérkarnak és a NATO Defence College-nak is előadtak. Önálló kötetek mellett tagjaik olyan rangos nemzetközi és hazai folyóiratokban publikálnak, mint a National Geographic, vagy a Haditechnika. 2007 óta minden évben a Múzeumok Éjszakáján más-más hajózási témájú kiállítást rendez a Budapesten horgonyzó Debrecen (ex-Kassa) Duna-tengerjáró motoros hajó 140 m2-es kiállítóterében és „Országjáró Hajózástörténeti Kiállításokat” készít az ország különböző vidéki településein. Évente rendez saját modellkiállításokat, de tagjai részt vesznek más, hazai és külföldi rangos modellkiállításokon és versenyeken a mikromodellektől a rádió-távirányítású önjáró modellekig számos egyedi alkotással. Munkáik magas minőségét jellemzi az a „Victory”-modell, amely a mai napig a budapesti Közlekedési Múzeum állandó hajózástörténeti kiállításának darabja. Tevékenységük kiterjed az elsüllyedt osztrák-magyar hadihajók kutatására alakult magyar búvárcsoport számára a történeti-műszaki szakértésre, a roncsfeltárásokban való tevékeny részvételre. A levéltári dokumentum- és archív képanyag beszerzésére, feldolgozására, a helyszíni felmérések tervezésére, elemzésére, a roncsmező és a hajóroncsok feltáró leírására, elemzésére, rekonstrukciós rajzok elkészítésére a Szent István csatahajó, a Zenta, a Kaiser Franz Josef I. cirkáló és a Streiter romboló feltárásában.

A LEITHA/LAJTA monitor helyreállításában a Nordenfelt gyorstüzelők másolatainak elkészítésével, szakanyagok gyűjtésével, kiadványok készítésével/szerkesztésével, kiállítások/rendezvények és különböző PR-akciók szervezésével működött közre.

Hivatkozás: Hajósnép.hu

MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred

A MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj – a honvédség jelenleg egyetlen hadihajós alakulata (az egykori Dunaflottilla hagyományainak mai folytatója) – közszolgálati tevékenységet végez. Alapító okiratban, illetve a tűzszerészeti mentesítési ellátásokról szóló 142/1999. (IX. 08.) Kormány Rendeletben meghatározottak szerint alaptevékenységi körében ellátja az országos tűzszerész készenléti szolgálatot, végzi a katonai eredetű lőszerek, robbanótestek felkutatását, hatástalanítását, megsemmisítését, átvizsgálja a katonai lő-és gyakorlótereket, megsemmisíti a fel nem robbant robbanószerkezeteket, ellenőrzi, szükség szerint aknamentesíti a hajózható vízi utakat, biztosítja a folyami műtárgyak úszóaknák elleni védelmét, kiképzi a személyi állományt a béke és háborús alkalmazás érdekében, az ország területén, valamint külföldi műveletek során végzi az improvizált robbanószerkezetek felderítését, hatástalanítását és megsemmisítését. Ezeket a feladatokat a Dunán más alakulat jelenleg csak Romániában végzi, Ausztriának, Horvátországnak, Németországnak, Szlovákiának nincs dunai hadihajós alakulata. Pedig a Dunán nemcsak kereskedelmi forgalom bonyolódik, hanem veszélyes anyagok (sugárzó, illetve hasadó anyagok) legális szállítása és potenciálisan bármilyen hadi- vagy egyéb (veszélyes) anyag akár illegális szállítása is (csempészet).

A LEITHA/LAJTA monitor megőrzésében és helyreállításában a rekonstrukciót megelőző időszakban az állagmegóvási munkák biztosítása révén működött közre.

Hivatkozás: http://www.hm.gov.hu/honvedseg/mh_1._honved_tuzszeresz_es_hadihajos_zaszloalj

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

A Hadtörténeti Múzeum 1918. november 15-én, a Monarchia széthullásával egy időben alakult. Első vezetője, Gabányi János alezredes 1918. november 20-án kiadott felhívásában felszólította a harctérről visszaérkező összes parancsnokságokat, illetve a hátországi parancsnokságokat, de akár magánszemélyeket is, hogy "a háború eseményeinek későbbi feldolgozásra alkalmas valamennyi hivatalos és egyéb iratokat, naplókat, följegyzéseket, leveleket, fényképeket, úgyszintén a birtokukban lévő muzeális értékű tárgyakat megbízható megőrzés végett minél előbb átadni szíveskedjenek." 1926 őszén megkezdődött a múzeum számára immár véglegesen átadott Nándor laktanya átépítése. A múzeumi gyűjtemények 1929 nyarán költözhettek be az épületbe. A világ testvérintézményeivel számos esetben sikerült jó kapcsolatot kialakítani, a múzeum szakemberei a 30-as években számos esetben külföldi árveréseken is részt vettek, az ott vásárolt anyag tovább gyarapította a múzeum anyagát. Az állandó kiállítás megnyitására azonban 1937. május 29-ig várni kellett, akkor rendkívül ünnepélyes keretek között végre megnyílt a magyar nemzet hadtörténelmét bemutató első állandó kiállítóhely, amelyért fél évszázada oly sokan és oly állhatatosan küzdöttek. Az állandó kiállítást az épület három szintjén, 36 teremben mutatták be, de számos műtárgy már kiszorult a termeket összekötő folyosókra is. A nagyszabású kiállítás 1715-től 1918-ig követte a magyar hadak történetét, de tematikus gyűjtemények (például a Katonai Mária Terézia Rend tagjainak ereklyéi) is helyet kaptak a rendszerben.

A második világháborúban megsérült és kifosztott hadilevéltár és múzeum újjáalakítását 1945. április 24-én rendelte el a honvédelmi miniszter. Az érdeklődés homlokterébe az intézmény azonban csak 1948-ban került, amikor a szabadságharc centenáriuma alkalmából a Nemzeti Múzeummal közös kiállításon mutatták be a szabadságharc relikviáit. Erre az alkalomra érkeztek vissza ismét Moszkvából az 1848-as honvédzászlók is. 1963-ban hozták létre az épület udvarán a haditechnikai parkot. Az épületben bemutatott állandó jellegű és időszaki kiállítások mellett a múzeum olyan projektekben is részt vett, mint például a magyar Vörös Hadsereg egy páncélvonatának rekonstruálása és múzeumvonatként való közlekedtetése 1969-ben, a Tanácsköztársaság fél évszázados évfordulóján. Az 1948-as évhez hasonlóan az 1998-as 150 éves évforduló is a múzeumra irányította a közvélemény figyelmét, a szabadságharcra emlékező "Fényesebb a láncnál a kard" című kiállítást Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. A kiállítás nívódíjat nyert.

A legnemesebb hagyományokat követve alakult meg 1997-ben a Hadimúzeum Alapítvány. Kialakult a múzeumhoz kapcsolódó filiálék rendszere is, a Kecelre költözött Haditechnikai Park mellett az ország számos pontján találkozhatnak az érdeklődők a Hadtörténeti Múzeum szakemberei által épített és kezelt kiállításokkal, gyűjteményekkel. Az 1990-es évek végétől indult el a rendkívüli népszerűségű "Élő hadtörténelem" sorozat, amely hazai és külföldi hagyományőrző egyesületek közreműködésével és a Honvédelmi Minisztérium támogatásával korhű körülmények között mutatja be az érdeklődőknek a magyar hadtörténelmet. Ehhez illeszkedhet az elkészült LAJTA Monitor Múzeumhajó is.

Hivatkozás: www.militaria.hu